A feleségem mostanában sokat foglalkozott azzal a kérdéssel hogy hogyan kell helyesen imádkozni. Többször kérte Istent hogy segítsen neki megtalálni a helyes módot.
Tegnap éjszaka álmában egy fügefát látott. Amikor felébredt, eszébe jutott az álom, és emlékezett hogy valahol a Bibliában írnak egy fügefáról, de nem tudta biztosan hogy hol. Felütötte a Bibliát, és Szent Márk 11-nél nyílt ki, ahol ez áll:
"Korán reggel, amikor elmentek a fügefa mellett, észrevették, hogy az gyökerestől kiszáradt. Péter visszaemlékezve így szólt hozzá: "Mester, nézd: a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt." Jézus így válaszolt nekik: "Higgyetek Istenben! Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe! - és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik -, annak meg is adatik az. Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek. És amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket. (Ha pedig ti nem bocsátotok meg, mennyei Atyátok sem bocsátja meg vétkeiteket.)"
Mit azt tudjuk Isten sokszor az álmokon keresztül lép kapcsolatba velünk, néha ennyire egyértelműen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése